Ennyit fizetünk az orvosi ellátásért: zsebbe 32 milliárd [10.9.3 - 08:18]

A Napi Gazdaság cikke

A megkérdezettek 49 százaléka szerint hálapénz nélkül nem kapna megfelelő egészségügyi ellátást. A háziorvosok aktív korú pácienseik negyedétől, a szakorvosok közel harmadától, míg a kórházi orvosok betegeik 80 százalékától számíthatnak paraszolvenciára. A magánorvosok - bár szolgáltatásaikért fizetni kell - a betegek csaknem felétől kapnak hálapénzt is, ez valószínűleg az állami és önkormányzati intézmények, valamint a magánrendelések összefonódásának is következménye.

A kutatás szerint az orvosok a hálapénznél kevésbé támaszkodhatnak az egészségpénztári tagokra, ők ugyanis harmadannyi időt sem töltenek kórházban, és 56 százalékuk akkor sem ad hálapénzt a magánorvosnak, ha "állami" minőségben kap kezelést. A hálapénzt nem adók 42 százaléka elvből ellenzi a paraszolvencia intézményét, 43 százalékuknak nincs rá pénze, s csupán 15 százalék azért mulaszt, mert nem tudja, kinek és mennyit kellene adnia. A felmérésben részt vevők 58 százaléka az esetek többségében tudja e két fontos paramétert.

A felmérés alapján az aktív korú lakosság az utóbbi egy évben átlagosan hat alkalommal vett igénybe egészségügyi ellátást, illetve jelent meg látogatóként kórházban. Az előző, a Patikapénztár által a hálapénzről készített reprezentatív felmérés szerint több mint hetvenmilliárd forintot költenek évente paraszolvenciára. A hivatalosan lejelentett orvos-beteg találkozókkal számolva ez az összeg megközelítené a 300 milliárd forintot.

Eredményt javított az Equities a K&H-nál [10.9.2 - 23:00]

A K&H Bank-csoport 23 milliárd forintos adózás utáni eredménye 64 százalékkal múlja felül az egy évvel ezelőtti, szerény, 8,7 milliárdos teljesítményt. Hendrik Scheerlinck vezérigazgató elmondta, a pénzintézet a 2009-es 19 milliárd forint helyett idén csak 17,2 milliárdos hitelezési céltartalékot volt kénytelen megképezni, noha a nem teljesítő hitelek aránya fél év alatt 5,4 százalékról 6,9 százalékra emelkedett a lakossági és 4,7 százalékról 7,4 százalékra futott fel a vállalati hiteleknél. A bankszektor 9,4 százalékos lakossági rosszhitel-állományához képest ugyanakkor még "jól áll" a K&H.


Az eredményjavulásban a legnagyobb lökést az egyéb céltartalék sor adta: a tavalyi 2 milliárd forintos ráfordítás helyett idén 7,1 milliárdos visszaírás szerepelt itt -, ami a korábbi évek peres eljárásainak lezárása (Equities-ügy) után felszabaduló céltartalékoknak köszönhető. A bank egyszeri hatásoktól megtisztított nyeresége 10,5 milliárd forintról 16 milliárdra emelkedett.


A bankcsoport működési bevétele 4,4 százalékkal emelkedett, ezen belül a nettó díj- és jutalékbevételek 22,6 százalékkal, 15,6 milliárd forintra nőttek, míg a nettó kamatbevétel 6,7 százalékkal, 49,3 milliárd forintra emelkedett. Ezzel szemben a bank a működési költségeken 5,7 százalékot még tudott spórolni, mindennek következtében a K&H költség/bevétel mutatója 51,2 százalékról 46,2 százalékra javult.


A bankcsoport hitelállománya 5,6 százalékkal emelkedett, míg a betéti oldalon 7,3 százalék volt a visszaesés. Ennek nyomán a társaság hitel/betét mutatója a tavaly júniusi 91,7 százalékról 97,5 százalékra romlott, ám Hendrik Scheerlinck fontosnak tartotta kiemelni, hogy a K&H a 100 százalék alatti mutatóval - a bankszektor március végén 140 százalékon állt - a beszedett forrásokból tudja finanszírozni a kihelyezéseket, aminek köszönhetően a K&H-nak immár hónapok óta nem kell részt vennie a rövid távú forrásokért folyó, túlárazott kamatokat hozó betéti versenyben - no és kiürültek a KBC-s alapok betétei is, amelyekre szintén jó pénzt fizetett a bank.A K&H összesített bankadóterhe 2010-ben a számítások szerint 17,1 milliárd forint lesz (beleértve a már korábban elfogadott adóterhet is), ami lényegében megegyezik a tisztított (üzemi) féléves profittal. Hendrik Scheerlinck reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi mértékű elvonás egyszeri tétel lesz, s jövőre új tárgyalások alapján egy lényegesen kisebb terhekkel járó adómértéket kell fizetnie a szektornak, 2012-től pedig maximum az európai átlagnak megfelelő adóterhelés éri majd a bankokat. Ha ez így lesz - mondta a vezérigazgató -, akkor a K&H nem terheli majd rá a mostani egyszeri terhet az ügyfeleire.

Hálapénz kell a jó ellátáshoz [10.9.2 - 23:00]

A gazdaságilag aktív hazai lakosság tavaly fejenként átlagosan 9,6 ezer forintot, összesen 32 milliárdot fizetett ki hálapénzként - állapította meg a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet által az AXA megbízásából készített felmérés. A megkérdezettek 49 százaléka szerint hálapénz nélkül nem kapna megfelelő egészségügyi ellátást. A háziorvosok aktív korú pácienseik negyedétől, a szakorvosok közel harmadától, míg a kórházi orvosok betegeik 80 százalékától számíthatnak paraszolvenciára. A magánorvosok - bár szolgáltatásaikért fizetni kell - a betegek csaknem felétől kapnak hálapénzt is, ez valószínűleg az állami és önkormányzati intézmények, valamint a magánrendelések összefonódásának is következménye. A kutatás szerint az orvosok a hálapénznél kevésbé támaszkodhatnak az egészségpénztári tagokra, ők ugyanis harmadannyi időt sem töltenek kórházban, és 56 százalékuk akkor sem ad hálapénzt a magánorvosnak, ha "állami" minőségben kap kezelést. A hálapénzt nem adók 42 százaléka elvből ellenzi a paraszolvencia intézményét, 43 százalékuknak nincs rá pénze, s csupán 15 százalék azért mulaszt, mert nem tudja, kinek és mennyit kellene adnia. A felmérésben részt vevők 58 százaléka az esetek többségében tudja e két fontos paramétert.


A felmérés alapján az aktív korú lakosság az utóbbi egy évben átlagosan hat alkalommal vett igénybe egészségügyi ellátást, illetve jelent meg látogatóként kórházban. Az előző, a Patikapénztár által a hálapénzről készített reprezentatív felmérés szerint több mint hetvenmilliárd forintot költenek évente paraszolvenciára. A hivatalosan lejelentett orvos-beteg találkozókkal számolva ez az összeg megközelítené a 300 milliárd forintot.

Banális véletlenek okozták a hatalmas katasztrófát [10.9.2 - 16:13]

Dick Fuld, a Lehman Brothers egyik egykori vezetője a kongresszus Pénzügyi Válságot Vizsgáló Bizottsága előtti meghallgatásán azt mondta, cége szeptember 15-én azért folyamodott csődvédelemért, mert nem vonták be az egy nappal korábban a Fed által meghirdetett akcióba, amely során több befektetési bank számára is hozzáférhetővé tettek egy hitelcsatornát, amelyen keresztül többlet likviditáshoz juttatták a fedezethiánnyal küszködő cégeket.Tom Baxter, a New York-i Fed egyik kormányzója korábban azt mondta a bizottság előtt, a Lehmanra is kiterjesztették az akciót, s erről szeptember 15-én tájékoztatták is a befektetési bank vezetését. Fuld erre azt válaszolta: kösz a levélért, de mi addigra már csődbe mentünk – írja a Wall Street Journal.Erre Baxter később módosította vallomását, hogy úgy emlékszik, már a csőd előtt egy nappal tájékoztatták a Lehman vezetését a rendkívüli lehetőségről, amellyel elkerülhették volna a csődöt. Mint mondta, a Lehman jogi vezetőjének küldték el az e-mailt, s a tájékoztatást azért foglalták írásba, hogy biztosan célba érjen, mivel azon a hétvégén rengeteg szóbeli tárgyalás zajlott a Fed és a piaci szereplők között. Mint Fuld elmondta, hozzá nem érkezett meg a levél. A bizottság honlapján közzétette a levelet, amelyen valóban nem látszik semmilyen megerősítés a Lehman részéről, megkapták azt.Nehéz eldönteni, hogy kinek van igaza a történetben, a Lehman-csőddel kapcsolatban azonban nem ez az első eset, hogy kiderül, banális véletlenen múlt a befektetési bank sorsa. A legendás befektető, Warren Buffett által vezetett Berkshire Hathaway vezetői egy évvel ezelőtt hozták nyilvánosságra a történetet, amely szerint Buffett mobiltelefonján is múlt a válság.A Barclays bankház vezetői ugyanis ajánlatot készültek tenni a bajba került Lehmanra, s ehhez Buffett segítségét kérték. Buffett ekkor további részleteket kért a tervezett üzlettel kapcsolatban, s ezek tisztázása miatt a Barclays vezetői visszahívták a gurut. Ő azonban nem vette fel a mobilját, így a hangpostáján hagytak üzenetet. Buffett azonban nem tudja kezelni telefonján a hangposta funkciót, így az üzenet soha nem ért célba.Csak hónapokkal később tudta meg, hogy visszahívták, amikor lánya felhívta figyelmét a telefonja kijelzőjén villogó kis levélre.

Nem hárítja át a bankadót a K&H, ha... [10.9.2 - 14:14]

A pénzintézet a 2009-es 19 miliárd forint helyett idén csak 17,2 milliárdos hitelezési céltartalékot volt kénytelen megképezni, az egyéb céltartalék soron a tavalyi 2 milliárd forintos ráfordítás helyett idén 7,1 milliárdos visszaírás szerepelt - ez a korábbi évek peres eljárásainak lezárása (Equities-ügy) után felszabaduló céltartalékoknak köszönhetőek. A bank rendkívüli tételek nélküli tísztított nyeresége 10,5 milliárd forintról 16 milliárdra emelkedett. A társaság mégis aligha lehet elégedett, hiszen a bankcsoport összesített bankadó-terhe 2010-ben a számítások szerint 17,1 milliárd forint lesz (beleértve a már korábban elfogadott adóterhet is), ami lényegében megegyezik a tisztított (üzemi) féléves profittal. Hendrik Scheerlinck - Erdei Tamás bankszövetségi elnökhöz hasonlóan - reméli, hogy a jelenlegi elvonás egyszeri tétel lesz, s jövőre egy új tárgyalások alapján kialakult, lényegesen kisebb terhekkel járó adót kell fizetnie a szektornak, 2012-től pedig maximum az európai átlagos adóterhelés sújtja majd a bankokat. Ha ez így lesz - mondta a vezérigazgató - akkor a K&H nem terheli majd rá a mostani egyszeri terhet az ügyfeleire.A bankcsoport működési bevétele 4,4 százalékkal emelkedett, ezen belül a nettó díj- és jutalékbevételek 22,6 százalékkal, 15,6 millárd forintra nőtt, míg a nettó kamatbevételek 6,7 százalékkal 49,3 milliárd forintra emelkedett. Ezzel szemben a bank a működési költségeken 5,7 százalékot még tudott spórolni, mindennek következtében a K&H költség/bevétel mutatója 51,2 százalékról 46,2 százalékra javult. A bank a lakossági hitelek terén az elmúlt 6 hónapban szerény mértékkel tudta növelni pénzügyi részesedését, míg a megtakarítások terén a szinten tartott részesedésen belül a bank továbbra is a garantált alapokra alapoz. Vállalati területen a hitelek terén a decemberi 9,2 százalékról 8,9 százalékra szűkült a bankcsoport piaci részesedése, s csökkent a betéti részarány is. Összességében a bankcsoport hitelállománya 5,6 százalékkal emelkedett, míg a betéti oldalon 7,3 százalék volt a visszaesés. Ennek nyomán a társaság hitel/betét mutatója a tavaly júniusi 91,7 százalékról 97,5 százalékra romlott, ám Hendrik Scheerlinck fontosnak tartotta kiemelni, hogy a K&H a 100 százalék alatti mutatóval (a bankszektor március végén 140 százalékon állt)  megtermelt forrásokból tudja finanszírozni a kihelyezéseket, amelynek köszönhetően a banknak nem kell részt vennie a rövid távú forrásokért folyó túlárazott kamatokat hozó betéti versenyben. A nem teljesítő hitelek aránya fél év alatt 5,4 százalékról 6,9 százalékra emelkedett, s ennél lényegesen ijesztőbb mértékben 4,7 százalékról 7,4 százalékra futott fel a problémás vállalati hitelek aránya. A bankszektor 9,4 százalékos lakossági rosszhitel állományához képest ugyanakkor még „jól áll" a K&H.Luc Cools, a K&H Biztosító vezérigazgatója elmondta, a társaság szerződéseinek (kötvényeinek) száma ugyan 8 százalékkal emelkedett, ám a biztosítási bevételek volumene a versenynek köszönhetően 6 százalékkal csökkent a nem élet üzletágban. A nem élet ágazatban a társaság a rendszeres díjas biztosításokra koncentrált, ennek is közönhető, hogy a társaság piaci részesedése a II. negyedévben 1,9 százalékról 2,2 százalékra emelkedett. Összességében ugyanakkor a biztosító eredményessége romlott, amelyet tovább ront a bankadó.

Tonnaszám adott el aranyat az IMF [10.9.1 - 17:21]

Az ügylet annak a tavaly elhatározott tervnek a része, amely szerint összesen 403,3 tonnával csökkentik az IMF aranytartalékát, ami a teljesnek az egy nyolcada.

A program 191,3 tonna értékesítését irányozza elő 2010-re. Ebből a júliusi tétellel együtt 88,3 tonnát adtak el.

Tavaly az IMF vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn azt mondta, hogy az aranyeladás a "bevételi modell reformját" jelenti. A reform célja, hogy szilárd pénzügyi alapra kerüljön a szervezet. Az aranytartalék csökkentése mellett az IMF lefaragja kiadásait, és csökkenti személyi állományát is. A következő három évben 100 millió dollárt takarítanak meg így a tervek szerint.

Az IMF, amely az 1990-es években központi szerepet játszott az ázsiai és a latin-amerikai gazdaságok kisegítésében nagyszabású hitelprogramokat szervezve, eddig főleg a hitelezésből élt. A 2000-es évek első felében azonban kevesebb krízis volt, ezért az IMF bevételt vesztett, és megnőtt a deficitje, a 2008-ban kiteljesedett világméretű gazdasági válság kezelése azonban nagy terhet jelent.

Tömegek perlik a bankokat Romániában [10.9.1 - 16:57]

Több ezerre tehető azon banki ügyfelek száma, akik vélt vagy valós sérelmeik miatt perre készülnek valamelyik romániai bankkal szemben.Az elégedetlen ügyfelek kapcsolattartás céljából az interneten hoznak létre csoportokat, itt osztják meg egymással saját történeteiket, és az ügyvédekkel együtt itt dolgozzák ki a támadási stratégiáikat is.Az első ilyen csoport júniusban alakult, a Volksbank temesvári ügyfelei a Yahoo-n hozták létre a pénzintézet károsult ügyfeleinek közösségi oldalát.A weblapon közel 300 regisztrált személy tartanak nyilván és elmondásuk szerint ügyvédeik már kapcsolatba is léptek a pénzintézet képviselőivel.A temesvári Volksbank károsultak sikerén felbuzdulva a Volksbank bukaresti, a BCR, a Bancpost ügyfelei is szövetkeztek, „A Raiffeisen túlkapásai ellen" címet viselő kollektíva szerdán alakult a román fővárosban.Az elégedetlen ügyfelek egy részét képviselő Gheorghe Pipera ügyvéd szerint több mint 900 bukaresti személy készül beperelni a Volksbankot, és közel 400 a BCR pénzintézetet.A Volksbank igyekszik megérteni és orvosolni egyéni ügyfeleinek esetleges sérelmeit de a Yahoo-n alakult csoportosulások illegitimek - nyilatkozta a Mediafaxnak Cristian Radu a Volksbank képviselője.A pénzintézetek ügyfelei elmondásuk szerint a számukra előnytelenné vált hitelfeltételek, a rejtett pluszköltségek és az állításuk miatt aránytalanul megnőtt törlesztőrészletek miatt elégedetlenek.

Visszavettek a bankok, szűken mérik a hiteleket [10.9.1 - 15:03]

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A küszöbönálló önkormányzati választások is egyes projektek elhalasztásához vezetnek. A 2009-es mélypontot követően 2010-ben növekvő pályát várt az OTP a piactól, a jelenlegi előrejelzések azonban stagnálást, a vártnál alacsonyabb növekedést mutatnak. A legnagyobb magyar banknál az élelmiszer-kiskereskedelemben és az energiaszektorban várnak némi fellendülést.

A múlt évhez képest - számoltak be lapunknak a Budapest Banknál (BB) - a cégek valamelyest aktívabbá váltak a beruházások tekintetében, ez azonban csak kismértékben köszönhető a nagyobb megrendeléseknek. Főként az államilag is támogatott, a vevő igényeinek kielégítéséhez szükséges, valamint a hatékonyságnövelést célzó beruházások valósulnak meg, amelyek a nagyobb megtérülést segítik elő.

Tamás Gábor, az UniCredit ügyvezető igazgatója elmondta: a vállalkozások változatlanul nagy számban érdeklődnek ugyan a kedvezményes kamatozású beruházási hitellehetőségek iránt, de a ténylegesen elinduló beruházások volumene még mindig csekély. A változatlanul törékeny gazdasági helyzetben beruházásba csak azok a vállalkozások mernek belefogni, amelyeknek biztos piacuk van az új vagy a többlettermék számára - ezekből viszont ma még nagyon kevés van.

A Citibank kis- és középvállalati termékmenedzsere, Bencsik Judit arról tájékoztatta lapunkat, hogy megjelentek olyan bátor piaci szereplők, amelyek a bajba került cégek kapcsán lehetőséget látnak eszköz- vagy piacszerzésre és akár megfelelő felkészülés nélkül is hajlandóak nagy üzleti kockázatot vállalni. A bankok rostáján persze nem könnyű átjutni azoknak a cégeknek sem, amelyek úgy érzik, most is érdemes beruházniuk.

Mint Lovastól megtudtuk, az elvárt önerő jellemzően 10-30 százalék, de talán ennél is fontosabb a projektekhez kapcsolódó piac és vevői kör, valamint a szállítók alapos bemutatása. Hasonló kívánalmakat fogalmazott meg Tamás Gábor is: a stratégiai gondolkodás, a stabil piaci pozíció, a megalapozott üzleti tervek és a vállalat elkötelezettségét is jelző önerő megléte a "belépő". Az OTP saját erőként általában 30 százalékot kér; hosszabb lejáratú hitelre azoknak a cégeknek jók az esélyeik, amelyek növekedési potenciálja, tőkeereje jelentős, piacképes termékeket állítanak elő, vevőik fizetőképesek, a válsággal kevéssé sújtott ágazatban működnek és a fejlesztés célja elsősorban technológiai bővítés, korszerűsítés.

A hitelek belső struktúrája az OTP tájékoztatása szerint szignifikánsan nem változott: a beruházási kölcsönök a vállalati hitelállományon belül a válság előtt, 2007-ben 40, az idei első félévben pedig 35 százalékra rúgtak.Az öt éven túli lejáratú hitelek állománya a jegybanki adatok szerint július végén 3117 milliárd forintra rúgott. Egy év alatt 34 milliárd forinttal csökkent ez az állomány, de az árfolyamok mozgása miatt ennél sokkal sötétebb a kép. A tranzakciók alapján ugyanis nemcsak a beruházási, hanem az egyéb kölcsönöknél is nettó törlesztők voltak a vállalatok. A cégek a 2010. augusztus elsejéig eltelt egy év alatt 400 milliárd forinttal több hitelt fizettek vissza, mint amennyit felvettek.

Újabb bankokat fenyeget veszély [10.9.1 - 12:22]

A bajba került bankok számának növekedése tovább lassult 2010 második negyedévében, ám a veszélyeztetett pénzintézetek száma még mindig aggasztóan magas - az amerikai Szövetségi Betétbiztosítási Intézet (FDIC) legfrissebb adatai szerint 829 bank jövője látszik bizonytalannak. Az FDIC a negyedév során újabb 53 olyan amerikai bankot talált, ahol a biztonságos működés tőkefeltételei nem adottak - a lista szerencsére egyre lassabb ütemben gyarapodik, ám a veszélyben lévő bankok száma még mindig közel kétszerese az egy évvel korábbinak.

Az FDIC listáján szereplő bankok tömeges bedőlésére az intézet tájékoztatása szerint ennek ellenére sem kell számítani - a problémás pénzintézetek átlag 13 százaléka végzi bezárással, legtöbbjük - rövidebb-hosszabb ideig kényszerpályán töltött idő után - képes tőkehelyzete rendezésére. Az idén eddig 118 bank felszámolásában vett részt az FDIC, csak a második negyedévben 45 bank ment csődbe.

Az intézet szakértőinek várakozása szerint a bankcsődök száma az Egyesült Államokban az idén is meghaladja majd az előző évit, amikor összesen 140 bankot zártak be, ám a bedőlt bankok összes eszközállománya így is alacsonyabb lesz a 2009-esnél, hiszen a bajba került hitelintézetek mindent megtesznek mérlegeik rendezésére.

A jelenleg is közel 20 éves csúcson lévő bankbedőlési mutató a CNN Moneynak nyilatkozó szakértők szerint tovább emelkedhet, s a jelenlegi ütemben haladva az év végére akár a 200-at is megközelítheti. A problémás bankok listája az év végére akár az ezret is megközelítheti, melyre a nyolcvanas évek vége óta nem volt példa.

A szövetségi felügyelet a nagyarányú bankbedőlési hullám ellenére is nyugalomra inti a lakossági betéteseket, arra hivatkozva, hogy az általa kezelt biztosítási alap értéke 5,5 milliárd dollárral tovább nőtt 2010 második negyedéve során, bár működése még mindig több mint 15 milliárd dollárnyi veszteséget mutat. Shiela Bair az FDIC vezetője szerint a rendelkezésükre álló pénzeszközök elegendők a várható bedőlések kezelésére, annak ellenére, hogy a lakossági készpénz iránti igénye az idén látványosan megnőtt, ami csak fokozza a bankok problémáit.A CNN Moneynak nyilatkozó szakértők úgy vélik, bár a bankok működési mutatója javul, de ez egyelőre csak a pénzintézetek számára jó hír, hiszen a hitelezési hajlandóság érdemi növekedésére utaló jelek nem láthatók. A Financial Timesnak nyilatkozó japán bankvezetők pedig úgy vélik, az Egyesült Államokban jelenleg nincs vonzó pénzügyi felvásárlási célpont, hiszen a bajba került bankok közül felesleges válogatni, azok ugyanis jobbra-balra dőlnek.

Mélypontra ért a diákhitel kamata [10.9.1 - 11:55]

Az eddigi legalacsonyabb, 8,5 százalékos diákhitel-kamattal indul az új tanév, a felvehető összegek nem változtak - jelentette be Őri András, a Diákhitel Központ (DK) Zrt. szóvivője. A diákhitellel 2001 óta több mint 290 ezren éltek már. Az elmúlt tanévben az újonnan csatlakozott 19 ezer hiteligénylővel együtt összesen 68 783 felsőoktatásban tanuló számára mintegy 22 milliárd forintot fizetett ki a DK a tanévben. Az egy főre jutó átlagos összeg a diákhitel története során a legmagasabb értéket, 321 ezer forintot ért el. A diákhitelként kifizetett összegek 2001 óta mintegy 200 milliárd forintot jelentettek. Őri szerint továbbra is a havi 40 ezer forintos hitelösszeg a legnépszerűbb, az igénylők 41 százaléka ezt választotta. A második helyen a 30, a harmadikon pedig az 50 ezer forintos összeg ált. A hitelfelvevők állandó lakhely szerint az átlagnál nagyobb arányban származnak Szabolcs-Szatmár, Békés és Somogy megyékből, az átlagnál kisebb penetráció jellemzi viszont Budapestet és Győr-Moson-Sopron megyét. A jogosultak átlagosan 19 százaléka él a diákhitel lehetőségével. A DK az előző tanév végén 117 ezer törlesztésre kötelezett ügyféllel rendelkezett, Őri szerint a fizetési fegyelem kiváló, a nemfizetők aránya 3,1 százalék volt. Az ingyenes előtörlesztés lehetőségének köszönhetően az előírt törlesztőrészletek közel másfélszerese érkezik be a DK-hoz. Az elmúlt tanévben 12 ezren, 2001 óta pedig több mint 70 ezren már minden adósságukat visszafizették. Őri szerint a magyar modell sikerességét jelzi, hogy a brit kormány hasonló, jövedelemarányos rendszer bevezetését tervezi.

Triplázott az osztrák nagybank [10.8.31 - 15:29]

A Raiffesen International Bank 2010 első negyedében 71 millió eurós profitot ért el, az egy évvel korábbi hasonló időszakban teljesített 22 millió eurós eredmény után.A Bloomberg elemzői konszenzusa ennél magasabb, 99 millió eurós számot valószínűsített.Az árbevétel több mint 20 százalékkal nőtt a tavalyi második negyedhez képest.A kelet-európai piacon jelentős kitettséggel bíró bécsi központú pénzintézet eredményeit nagyban javította a régió gazdaságaiban zajló fellendülés.A bank hitelveszteségek kezelésére elkülönített céltartalékai 523-ról 265 millió euróra csökkentek.Ugyanakkor a nemteljesítő hitelek aránya 0,6 százalékponttal 10,4 százalékra emelkedett a tavalyi hasonló időszakhoz képest.A nettó kamatbevételek 1,5 százalékkal 740 millió euróra bővültek.Míg Oroszországban és Ukrajnában - ahol a bank a legnagyobb külföldi tulajdonú hitelintézet - javulás tapasztalható, addig globálisan bizonytalanságok várhatóak a 2011-es kilátásokkal kapcsolatban - közölte a Raiffeisen.Az első félévben a teljes céltartalék-állomány 42,4 százalékkal 560 millió euróra csökkent az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest. A nemteljesítő hitelállomány 1,6 százalékkal bővült 2009 végéhez képest; a teljes állomány közel 30 százaléka az ukrán egységhez köthető. Az üzemi eredmény 17 százalékkal mérséklődött az első félévben.Az eredményt rontotta az általános adminisztratív költségek emelekedése, illetve a pénzintézetnek mintegy 18 millió eurós tételt jelentő magyarországi bankadó is.A bank egyesülése a Raiffeisen Zentralbankkal (RZB) az év későbbi részében zárulhat le, és a jelentés szerint a folyamat a terv szerint halad. Az összeolvadással a Raiffeisen kelet-európai tevékenységét egyesítik anyabankja, az RZB kereskedelmi banki üzletágával, célja pedig a létrehozandó Raiffeisen Bank International jobb hozzáférése a tőkepiacokhoz. Az új egység eredménye az első 6 hónap során 472 millió euró lett volna, 9,5 százalékos Tier 1-es tőkemegfelelési mutató mellett.

Egyre fogynak a megtakarítások [10.8.31 - 13:13]

A háztartások júliusban az előző hónaphoz hasonlóan forintban több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, azaz nettó hitelfelvevők voltak, míg devizában többet törlesztettek, mint amennyit felvettek, azaz nettó törlesztők voltak. Ennek fényében a háztartások hitelállománya összességében - az átértékelődés és egyéb változások hatásának figyelembe vétele nélkül - csökkent. Július folyamán a háztartások betétállománya csökkent, a betétkivonás mind forintban, mind pedig devizában meghaladta az elhelyezést.A nem pénzügyi vállalatok forintban nettó hitelfelvevők, devizában nettó hiteltörlesztők voltak, összességében pedig több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek. Emellett forintban és devizában is több betétet helyeztek el, mint amennyit kivettek, így összességében a betétállományuk nőtt.A szezonálisan nem igazított adatok szerint júliusban a háztartások hitelállománya tranzakciókból eredően (az átértékelődésektől és az egyéb volumenváltozásoktól megtisztítva) 13,3 milliárd forinttal mérséklődött. Ezen belül a forinthitel-felvétel 27,9 milliárd forinttal haladta meg a törlesztéseket, a devizahitelek állománya pedig a tranzakciókból eredően 41,3 milliárd forinttal csökkent. A betétállomány a tranzakciókból eredően 37,2 milliárd forinttal csökkent, forintbetéteknél 13,8 milliárd forint, a devizabetéteknél pedig 23,4 milliárd forint nettó betétkivonásra került sor. A szezonálisan igazított, árfolyamszűrt adatok szerint a forinthitelek esetében a nettó hitelfelvétel 17,4 milliárd forint, devizahiteleknél a nettó hiteltörlesztés 32,5 milliárd forint volt.A betétek esetében forintban 8,5 milliárd forint nettó betételhelyezés, míg a devizában 46,7 milliárd forintnyi nettó kivonás történt. A szezonálisan nem igazított adatok szerint a nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek állománya a tranzakciókból eredően 45,9 milliárd forinttal nőtt, míg a devizahiteleinek állománya 26,3 milliárd forinttal csökkent. Összességében nettó hitelállományuk 22,3 milliárd forinttal nőtt.A nem pénzügyi vállalatok betétállománya tranzakcióból eredően összességében 31,5 milliárd forinttal emelkedett, 2,1 milliárd forint nettó forintbetét-elhelyezés és 29,4 milliárd forint nettó devizabetét-elhelyezés történt. A szezonálisan igazított, árfolyamszűrt adatok szerint a forinthiteleknél 4,9 milliárd forint volt a nettó hitelfelvétel.A nem pénzügyi vállalatok forintbetéteinél 18,0 milliárd forint, a devizabetéteknél 6,1 milliárd forint nettó betételhelyezés történt.A külföldi kötelezettségek állománya júliusban a hitelintézetek mérlegfőösszegének 31,7 százalékát tette ki.

Megvan, mire várnak a bankok! [10.8.31 - 11:45]

A Napi Gazdaság keddi cikkeAz ezzel kapcsolatos közbeszerzések számának csökkenése - mondták el a 3200 önkormányzatból több mint kétezernek számlát vezető OTP Banknál - azzal magyarázható, hogy az új testületek a megalakulással kapcsolatos feladatok elvégzése, valamint az önkormányzat gazdasági helyzetének és működési körülményeinek feltérképezése után döntenek csak arról, hogy elégedettek-e pénzügyi szolgáltatójukkal.A következő év ebből a szempontból már hangsúlyosabb év lesz, bár az OTP-nél sem várják a pályáztatások számának jelentős mértékű növekedését. A nyár mellett a küszöbön álló változásokat jelzi, hogy lényegében megdermedt a piac, nagy tranzakciók nincsenek - hívta fel a figyelmet Pozvai Ferenc, a K&H Bank önkormányzati üzletágvezetője.A szakember sem számít komoly átszerződési hullámra a következő hónapokban, amit azzal indokol, hogy a piaci feltételek/kondíciók ma már nem igazán térnek el egymástól.Nem tizedszázalékokon, a bizalmon múlik egy-egy számlavezetői kapcsolat - állítja Varga Antal, a tagjai révén 750 önkormányzati számlát vezető Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) főtitkára. A kisebb településeken szerinte erős érv a partnerségben az intézmények egymásra utaltsága.A piaci verseny is csendesedik: Pozvai Ferenc szerint azt követően, hogy a bankok forintlikviditása normalizálódott, ma már nem versengenek annyira a hitelintézetek az önkormányzati forrásokért - elmúltak a két számjegyű kamatajánlatok ebben a szegmensben is.Mindez a helyhatóságok oldaláról persze annak fényében kellemetlen, hogy az önkormányzatok jó része fejlesztésekre kibocsátott, ám még fel nem használt devizakötvényein üzletelt, márpedig a forint mostani gyengülése nyomán jócskán elkelne valamilyen támogatás.A kellemetlen trendek, tendenciák ellenére a megkérdezett banki vezetők nem aggódnak az önkormányzati ügyfelekért.Varga Antal arra figyelmeztet, hogy önkormányzati ügyfeleik portfólióminősége annak ellenére is jobb, mint a vállalati partnereké, hogy a takarékok sok "önhikis" település finanszírozási partnerei.A K&H Bank üzletág-igazgatója szerint vélhetően szükség lesz arra, hogy egy-egy település esetében átstrukturálják az adósságállományt, ám ez aligha lesz rendszerszintű. Az ugyanakkor bizonyos, hogy immár a bankok is óvatosabban állnak hozzá a települések terveinek finanszírozásához.Összhangban az új kormányzat célkitűzéseivel, amelyek az uniós pénzeket valódi fejlesztésekre szánnák, a bankok is szívesebben finanszíroznak majd egy-egy termelő beruházást vagy épp közműfejlesztést, mint a város főterének díszkőburkolatát. Várjuk az új stratégiai céloknak megfelelő önkormányzati terveket, amelyek a zöld energia felhasználását vagy éppen életszerű turisztikai fejlesztések megvalósítását célozzák - mondta Pozvai Ferenc.

Telítődtünk adósságból, nem kell az olcsó hitel sem? [10.8.31 - 11:00]

A lakosság által júliusban kötött, jelzálog-alapú hitelszerződések állományának értékben 93 százaléka forinthitel volt, a szerződések összértéke főként a deviza-alapú hitelek iránti mérséklődő érdeklődés miatt csökkent az előző hónaphoz képest, amikor a jegybank a forint-alapú lakás és szabad felhasználású lakossági, valamint az 1 millió euró feletti nem pénzügyi vállalati hitelek állományában is jelentős megugrást regisztrált. A forint személyi hitelek új szerződéseinek értéke esetén szintén egy erősebb visszaesés következett be júliusban.Idén júliusban a háztartások által felvett új forinthitelek átlagos hitelköltség mutatói jelentősen csökkentek, de az euró-alapú hiteleknél még nagyobb mértékű csökkenést tapasztalt az MNB. A forint- és euróhitelek átlagos hitelköltség mutatói közti különbség a lakáscélú hitelek esetében 2,45 százalékra, és a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 1,77 százalékra nőtt.A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos kamatlába - összértékük csökkenésével párhuzamosan - szinte változatlan maradt, míg az euróhiteleknél mind az 1 millió euró alatti és feletti hitelek esetében is kisebb csökkenés figyelhető meg.A háztartások forint és euróbetéteinek átlagos kamatlábai kisebb mértékben nőttek. Az új szerződések értéke az euróbetétek esetében szinte változatlan maradt, míg a forintbetétek esetében az előző havi enyhe csökkenést követően növekedés volt tapasztalható.A nem pénzügyi vállalatok forintbetéteinek átlagos kamatlábai nem változtak, míg az euróbetéteké kisebb mértékben csökkentek. Az új szerződések értéke a forint és euróbetétek esetén is csökkent.

Fizet a biztosító a kormánynak [10.8.31 - 09:09]

A biztosítótársaság megmentésére 3 milliárd eurót áldozott a kormányzat, melyből augusztus 30-án 563 millió eurót fizetett vissza a vállalat, írja a Marketwatch.Korábban az előző év novemberében a társaság már visszafizetett 1 milliárd eurót, így a megmentésére fordított összeg felét már sikeresen törlesztette. A holland jegybank jóváhagyta a visszafizetést.

Látványos felszámolások [10.8.30 - 23:00]

A hitelpiac visszaesése, a pénzügyi felügyelet és szabályozás szigorodása nyomán egyre több pénzügyi szolgáltató cég szűnik meg felszámolással, végelszámolással - adta közre a hazai üzleti és jogi információs piac meghatározó vállalkozása, az Opten. Mint megállapítják: a leglátványosabb mutató a felszámolásoké. Az elmúlt év első félévéhez képest 2010 első hat hónapjában 34 százalékkal több új eljárást indítottak a hitelezők. Tavaly az év elejétől júniusig 82, idén viszont 110 vállalkozás felszámolását kérték. Kiugró a 110 százalékos különbség a márciusi hónapok között: idén 21 cég ellen indult eljárás, tavaly márciusban csak 10 ilyen vállalkozás ellen léptek fel a hitelezők.


A felszámolt cégek az ágazatban működő összes vállalkozás több mint egy százalékát jelentik. Pénzügyi tevékenységet főként kft. formában működtetnek, de sok a részvénytársaság is (760), valamint 40 külföldi vállalkozás is dolgozik itthon e területen A végelszámolási eljárások száma 17 százalékkal nőtt a két esztendő első féléveit összehasonlítva, vagyis 2009 első hat hónapjában 111 vállalkozás tulajdonosa kérte az eljárás megindítását, az idei júniusig viszont 130. Január óta minden hónapban stabil, 19-25 közötti a végelszámolások száma, júniusban pedig azonos a tavalyi adattal (19). Némiképp - 2,5 százalékkal - nőtt az előző év azonos időszakához képest az adott időszakban törölt vállalkozások száma. A korábban elindított felszámolási vagy végelszámolási eljárások tavaly júniusig 157, idén 161 törlést eredményeztek. A tavalyi rekordhónap a február volt (45), az idei eddig az április (32).


Mindeközben stagnál a vállalkozó kedv az ágazatban, hiszen a tavalyi első félévben alapított 811 céggel összehasonlítva ebben az évben eddig csupán 1,4 százalékkal több, 823 vállalkozást indítottak útjára. Az első három hónap elmaradt az előző év első negyedévéhez képest, ám április óta optimistábbak a vállalkozók, így a második negyedév adatai végig magasabbak, mint 2009 azonos időszakában. A rekordhónap az április, amikor 182 céget alapítottak: ilyen magas szám nem is volt az elmúlt esztendő első hat hónapjában.A legtöbb felszámolás a Közép-magyarországi Régióban volt (41), a legkevesebb (3) pedig a Dél-Dunántúlon. Az új cégek száma minden régióban hozzávetőleg a felére esett - Budapesten és Pest megyében így is 374 új pénzügyi szolgáltató vállalkozás alakult.

Már a cégautók is öregednek [10.8.30 - 23:00]

A válság hatására kismértékben a céges flottáknál is nő az autók átlagéletkora, a korábban jellemző hároméves futamidő ma már a négy év felé kezd eltolódni - állítja a KBC Autolease. A céges autók átlagéletkora persze így sem közelíti meg a magántulajdonban lévőkét, aminek szakértők szerint elsősorban nem presztízsokai vannak - a cégeket a gyakoribb autóváltásra gazdasági megfontolások késztetik. A KBC Autolease tartós bérletbe adott, felső és középkategóriás vezetői autóra végzett számításai szerint ugyanis 120 ezer megtett kilométer után vagy négy év életkor felett az éves szervizdíj 25-30 százalékkal emelkedik.


Az új személyautók értékesítésének jelentős visszaesése a hazai személygépkocsik átlagos életkorának növekedésében is megmutatkozik. Míg 2008-ban a 3 055 427 személyautó átlagéletkora 10,38 év volt, addig 2009-ben mintegy negyvenezerrel kevesebb autó futott az utakon, átlagos életkoruk 10,8 év volt. A hazai személygépkocsi-állomány mintegy kilenc százalékát kitevő céges flották átlagéletkora ezzel szemben 3,6 év körül van.
A céges autók mintegy 30 százaléka operatív lízing keretében kerül a vállalkozásokhoz. Ennek a finanszírozási formának az a lényege, hogy a gépjármű a bérbeadó tulajdonában marad és az autó szervizelésével kapcsolatos minden költség a bérbe adó céget terheli. A teljes körű flottakezelést végző cégek többnyire az autóhoz kapcsolódó összes szervizelési feladatot vállalják. Ha nagyobb futásteljesítményre kötik meg a tartós bérleti szerződést, az a szervizdíjak növekedését vonja maga után, amit a flottakezelők csak magasabb havidíj mellett vállalnak. A bérleti időszak végén a flottakezelők a gépjárműveket értékesítik, és a fiatalabb, kevesebbet futott autókra magasabb árakat érhetnek el a használtautó-piacon. Ez a bérbevevő számára új szerződések esetén középtávon alacsonyabb havi díjat jelenthet - magyarázza a magán- és a céges autók átlagéletkora közötti eltérés egyik, gazdasági észérvekkel alátámasztható okát Zs. Nagy István, a KBC Autolease üzletág-igazgatója.A személyautók javítási költsége exponenciálisan a garanciális időszak lejárta miatt nő meg, illetve azért, mert a közlekedésbiztonsági szempontból lényeges alkatrészek (például a futómű, kormánymű, a hajtáslánc vagy a kuplung) cseréjére is ezen időszak után kerül sor.

Crédit Agricole: kétszeres profit [10.8.30 - 23:00]

Az idei első félévben 849 millió euró nettó profitról számolt be a legnagyobb francia lakossági bank, a Crédit Agricole SA, ez több mint kétszerese a pénzintézet egy évvel korábbi eredményének. A második negyedéves hasonló eredmény 379 millió euró volt, ami 88,6 százalékos emelkedés az egy évvel korábbival összemérve. Csoportszinten 1,85 milliárd eurót tett ki az első féléves nettó profit, a bővülés itt 69,4 százalékos, míg az április-júniusi negyedévben 35,3 százalékkal növekedve, 897 millió eurót ért el a bankcsoport nettó profitja. A pénzintézet banki tevékenységből eredő nettó jövedelme 20 százalékkal, 5,469 milliárd euróra emelkedett a második negyedévben, a bruttó működési eredmény pedig 2,064 milliárd eurót tett ki. A Tier 1 tőkemegfelelési mutató az előző év hasonló időszakának 9,2 százalékáról 9,7 százalékra nőtt.


Az elmúlt időszakban állandósult a bizonytalan piaci környezet és a gazdasági visszaesés, így az első félév eredményeit a bevételek fenntartása és a kockázatcsökkentési stratégia alapozta meg - vélekedik Jean-Paul Chifflet, a bank vezérigazgatója. A pénzintézet kockázati költségei a második negyedévben 13 százalékkal csökkentek.A Crédit Agricole Corporate & Investment Bank (CA-CIB) Magyarországi Fióktelepe 0,4 milliárd (a tavalyi hasonló időszakban 1,8 milliárd) forint adózott eredménnyel zárta az év első félévét, ami 1,4 milliárd forint csökkenést mutat az elmúlt év azonos időszakához képest. A társaság mérlegfőösszege 159 milliárd forint (egy éve 168 milliárd forint volt), az ügyfeleknek nyújtott hitelek összege pedig a tavalyi 69 milliárd forintról 73 milliárd forintra nőtt.

Studium pluszt ajánl Allianz a diákoknak [10.8.30 - 23:00]

Az állam által finanszírozott általános gyermek- és ifjúsági baleset-biztosítás által nyújtott szolgáltatások kiegészítésére ajánlja az Allianz a studium plusz elnevezésű módozatát. Mint a társaságnál hangsúlyozzák: ennek megkötésével a szünetekben is biztonságban érezhetik magukat a diákok. A megoldás előnye Kozek András vezérigazgató-helyettes szerint, hogy nemcsak a biztosítási fedezetet terjeszti ki a teljes évre, az iskolán kívül bekövetkezett balesetekre is vonatkozik. Kozel kiemelte, hogy 2010. január 1-jétől 2012. december 31-ig az Allianz Hungária Biztosító az államilag finanszírozott általános gyermek- és ifjúsági baleset-biztosítás szolgáltatója, ami egyszerűbb ügyintézést tesz lehetővé a szülők számára: a két baleset-biztosítást - az államit, valamint az Allianz Studium Pluszt - egy cég kezeli, ugyanaz a biztosító rendezi mind a két kárbejelentést.


A biztosítási szerződés megkötését kezdeményezheti a nevelő-gondozó intézmény, iskola vagy felsőoktatási intézmény. Biztosítási védelemben részesülhetnek oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló vagy nevelő-gondozó intézményben ellátásban részesülő gyermekek, fiatalok. Biztosítottak lehetnek a bölcsődébe, óvodába felvett gyermekek, az oktatási intézmény nappali tagozatos tanulói, akik az ajánlattétel időpontjában a 25 éves kort nem töltötték be és akiket a díjfizetéssel egyidejűleg a biztosítotti névjegyzékbe felvettek.

Darabonként százezer a hallgatásért [10.8.30 - 23:00]

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elmarasztalta a Groupama Garancia Biztosítót - nem azért, mert az nem fizetett károsult ügyfelének. A százezer forintos bírságot amiatt szabták ki, mert az ügyfél, aki a kárkifizetés elutasításának felülvizsgálatát kérte, egyáltalán nem kapott választ a társaságtól. A PSZÁF kifogásolta az Aegon panaszkezelését is, ami ennél a társaságnál is 100 ezer forintba kerül. Az ügy itt is lakásbiztosítási volt. Az ingatlanban 2008-ban történt először beázás, majd 2009-ben megismétlődött. Az ügyfél a biztosító által megítélt kárösszeggel nem értett egyet, ezért felülvizsgálati kérelemmel fordult a pénzügyi szervezethez. Hiába. Nem meglepő módon mindkét társaság adminisztratív hibára hivatkozott, amit a felügyelet nyilvánvalóan el is fogadott, legalábbis a büntetések csekély összege erre utal.


A Groupama Garancia (GG) másik ügyfele is sikeresen panaszolta a biztosító eljárását. Itt egy olyan ügyfél nem hagyta igazát, aki a társaságnál rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) és casco biztosítással. Amikor bejelentette, hogy lemondott üzembentartói jogáról és kérte a szerződések megszüntetését és a befizetett biztosítási díjak arányos visszafizetését, a biztosítónak ezt csak a kgfb-nél sikerült megtennie, a cascónál nem. A panaszosok süket fülekre találtak még - derült ki a PSZÁF határozataiból - a Generali-Providenciánál és az Allianznál is.A panasszal kapcsolatos álláspontot és intézkedést indoklással ellátva írásba foglalva a fogyasztónak a panasz beérkezését követő 15 napon belül kell megküldeni.


A CIB Bankra összesen félmillió forint büntetést rótt ki a felügyelet a hanyag panaszkezelésért. Kétszázezer-kétszázezer forintjába kerül a banknak, hogy az egyik - a neki felszámított büntetőkamatokat kifogásoló - lakáshiteles ügyfelének, valamint a számláját megszüntető ügyfelének panaszára nem válaszolt a jogszabályban előírt határidőn belül. További százezres bírságot kell fizetnie a hanyag panaszkezelésért egy fizetési problémákkal küszködő devizahiteles ügyfelével kapcsolatban.